üdv a blogok és bloggerek világában, jó utazást

2013. január 15., kedd

szerencse vs. balszerencse

Vajon mitől függ, hogy ki mellé áll a sors és ki az, akit megtréfál? Meddig marad mellettünk Fortuna és mikor pártol át máshoz? Ha az életem valamely területén soha nem voltam szerencsés, akkor ez már örökre így lesz, és jobb, ha megelégszek azzal, amelyik terülten kapok egy kis hátszelet valamiféle "természetfelettitől"?

Van olyan ember, aki mindenben szerencsés? A suliban, akár a diákok, akár a tanárok között, a családjával, a barátaival, a karrierjében, a sportban, a másik nemnél, a természetében... vagy mindenkinél van legalább egy pont, ami egyszerűen nem akar sikerülni, bárhogy erőlködik, nem fogadják el?

Nem tudom...annyit tudok, hogy ami nem megy azt talán nem kell erőltetni... Én a tanulással vagyok így, egész életemben bármennyire erőlködtem soha nem tudtam mintadiák lenni... Ha a tanárok kedveltek is mindig csak annyit mondtak, hogy ne legyek lusta mert ennél többet tudok...Vagy a tanárok nem kedveltek, pedig cserkészbecsszó jó gyerek voltam, kicsit lazáztam, de a tanárokkal nem voltam pimasz. Az érettségi pozitív lökés volt, mert ott a sok sok tanulás meghozta gyümölcsét, így nagy erővel törtem a felsőoktatásba, aztán a hatalmas lendület félévről félévre csak csökken...és már ott tartok, hogy ELÉG. Amikor azt látom, hogy valaki végig puskázza az életét és ösztöndíjat kap, vagy éppen azok a szerencsések, akik nem tehetnek arról, hogy ÉPPEN azt a tételt húzzák, amit tudnak stb... Na hát én egyik kasztban sem vagyok...én vagyok a nyomorék, lúzer, aki próbál mindent megtanulni (ami teljességgel lehetetlen, ha két szakod van és nem is tudom hány ezer oldalt kéne elolvasnod, ahhoz, hogy mindent tudj...) És bemegyek és nem azt húzom, amit szeretném, és engem nem úgy rúgnak át 2essel mint másokat, és tőlem nem kérdeznek a jobb jegyért stb...Dugja fel magának az oktatás a tételeit, tényleg elegem van belőle...

ja Fortunát nem bántom, mert az életemben sokszor mellettem van...hozzáteszem sajnos csak hébe-hóba, de nem telhetetlenkedem...

Na mindegy ez volt a mai szívkiömlés....
Most csak Caramel nyugtat meg:

... dora straw

4 megjegyzés:

  1. Ne keseredj el, ez sajnos mindenhol így van, az élet minden területén küzdeni kell és nem szabad feladni...Lehet, hogy akik puskáznak és szerencsés tételt húznak, azok pillanatnyilag előnyben vannak veled szemben, de gondolj bele, hogy semmit sem tudnak...Viszont te tanultál és lehet, hogy megbuksz és másodjára sikerül egy vizsga, de azt magadnak és a tudásodnak köszönheted, nem a puskázásnak..Majd amikor a munkahelyen kell bizonyítani, akkor hamar kiderül, hogy ki tud és ki nem...
    Amúgy engem is idegesítenek a puskázók és akiknek mindig szerencséjük van, de tudom, hogy később, a nagybetűs életben semmire sem fognak menni...Én orvosnak tanulok és ki menne el egy olyanhoz, akinek csak szerencséje volt az egyetemen? Én bevallom, hogy csúsztam, de egyáltalán nem szégyellem, mert amit eddig elértem, azt csak a tudásomnak köszönhetem..Én is olyan vagyok, hogyha a 200 tétel közül egyet nem tanulok meg, tuti azt húzom, tehát én nem meyek el úgy vizsgázni, hogy akár egyetlen tételt is kihagyjak és lehet, hogy elsőre megbukok és a mellettem ülő meg sms-ben megkapja a válaszokat és átmegy, de majd amikor gyógyítani kell, én leszek a jobb...
    Ne keseredj el és küzdj, nem szabad feladni..A könnyebb úton soha nincs semmi, az ér valamit, amiért harcolni kell...
    Remélem, hogy jobb kedved lesz és újult erővel indulsz neki az új félévnek..

    VálaszTörlés
  2. Nem tudd meg hányszor gondoltam azt az egyetemi éveim alatt, hogy nekem ez nem fog menni. Mindig mindenért keményen meg kellett küzdenem. Ha egy tételt nem tanultam meg, biztosan azt húztam, hihetetlenül szerencsétlen voltam, mindig a legszigorúbb, legszemetebb tanárokat fogtam ki. De elvégeztem a jogi kart, és ma már csak mosolygok ezeken a dolgokon. A szakmámban dolgozom és azt mondhatom, hogy ezek nélkül a kudarcok nélkül nem lennék ma az, aki vagyok. Ezeken át kell esni, menni kell tovább. Hosszú az élet, tanulni kell, mert különben nem boldogul az ember. Ne keseredj el. Rázd meg magad és hajrá!

    VálaszTörlés
  3. nagyon szépen köszönöm a lelkesítő kommenteket!! :) nagyon jól esik ,jó tudni, hogy nem csak én szenvedek ezzel. :) ígérem megpróbálom összeszedni magam, aztán most már mindjárt vége ennek a vizsgaidőszaknak, és jöhet egy kis pihi :) Szép napot Nektek!!!! puszi

    VálaszTörlés
  4. Ezek a kommentek nekem is jól jöttek. Most én is szendvedek, mert míg mások kapják az 5-ösöet, mert tudnak rizsázni.. ( mert mégha puska lenne, de itt már csak a hablatyolás megy, amit a tanárok nagyon szeretnek olvasni ) addig én a színtiszta véleményem írom le egy elemzés során, akár 4-szer, 5-ször is átrágom az olvasnivalókat.. próbálom minél több szempont alapján leírni azt, amit - úgy gondolnék - a tanár elvár.
    De nem.. és tényleg kezdem én is feladni. Ma már ott tartok, hogy hiába gülizek, ez már nem az a világ, ahol megtérülhet a befektetett energia. :(((

    VálaszTörlés